A jegybank által előterjesztett törvénymódosítást, melyet a kormány is jóváhagyott a tavalyi utolsó kormányülésen, devizahitelezés korlátként vált ismeretessé. Ezután, a pénzintézetek a jövőben csak úgy nyújthatnak hitelt ügyfeleiknek, ha azt egy hitelképességi vizsgálat előzi meg, tájékoztatott a kormányszóvivői iroda.

Az elfogadott rendelkezés alapján, a bankoknak saját szabályzatuk alapján kel eldönteniük, hogy kinek, milyen feltételek mellett nyújtanak kölcsönt, illetve milyen anyagi forrást tekintenek jövedelemforrásnak, valamint milyen dokumentumokat fogadnak el az adott jövedelem igazolására. Az idáig létező, tisztán csak fedezet alapú konstrukciók végleg eltűnnek majd a hitelpiacról.

A bankok belső szabályrendszere alapján lesznek felállítva azok a feltételek és a hitelképességi vizsgálat módszertana ami alapján eldöntésre kerül az egyes ügyfelek hitelezhetőségi szintje. A bank csak az adott hitelezhetőségi szinten belül adhat olyan ajánlatot, amelynek a törlesztőrészlete nem haladja meg ezt az összeget. Euró alapú hitel esetén a bank a hitelezhetőségi limit 80 százalékáig adhat hitel, más devizák esetében ez a limit maximum 60 százalék lehet.

A szakértőknek álláspontja szerint, mindaddig amíg a pozitív adóslista nem kerül tejleskörűen alkalmazásra a magánadósságok monitorizálására, rendkívül nehéz lesz megállapítani, hogy a valóságban mekkora a szabadon terhelhető jövedelem. Valószínűleg, a bankok rugalmasan fognak alkalmazkodni az átmeneti helyzethez az új jogszabály tükrében, vagyis a hiteltörlesztő-részletek nagyságát maximalizálják a havi jövedelem 40 százalékában, ami bőven benne van a hitelezhetőségi limit felső határárban.

Az új kormányrendelet elfogadható határok közt korlátozza az ingatlan alapú jelzáloghitelek illetve a lízing mértékét. A felkínált fedezet nagyságához képest, a forint alapú hitelek esetében a hitelezett összeg, a hitelfedezet maximum 75 százaléka lehet, euróhitelek esetén a 60 százaléka, míg más devizákban 45 százalék. Lízingszerződés esetében a százalékos arány valamivel magasabb, így forint alapú lízing esetében 80, euró esetében 65, illetve egyéb devizában 50 százalékban lett megállapítva.

A hitelpiacot kevésbé befolyásolja az új szabályozás, mivel eddig is hasonló határokat alkalmaztak a hitelintézetek, leszámítva azon kevés intézmény amelyek svájci frankra vagy egyéb devizákra alapozták portfóliójukat. Az új rendelkezéseknek leginkább akkor látszik majd meg a hatása amikor a bankoknál újra fellendül a hitelezés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Simor András nem fejezte ki elégedetlenségét az újonnan elfogadott szabályozással kapcsolatban, annak ellenére, hogy azok sokkal lazábbak mint amelyeket az MNB javasolt. Az elnök év végi interjújában jelezte, miszerint a lakossági hitelezésről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet a végleges formájában tartalmazza az MNB javaslatának kulcselemeit.

Az új szabályozás egyik fő alaptétele a devizahitelezéssel kapcsolatban, az olyan háztartások védelme, melyek nem rendelkeznek devizajövedelemmel, hogy tudatosabb döntést hozhassanak a devizahitelek kockázatainak ismeretében és megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek, az esetleges árfolyam-ingadozások kompenzálására, valamint, megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek még magasabb törlesztőrészletek esetén is.

Első körben, március 1-étől kerül alkalmazásra az új határozat, miszerint a gépjármű vásárlásra nyújtott hitelek teljes futamideje nem haladhatja meg a 7 évet. Ugyanez a dátum vonatkozik a jelzálog-hitelek új szabályainak az alkalmazására is. Az a szabályozás ami a hitelezhetőségi limitekkel kapcsolatos, júniusban kerül majd alkalmazásra.